Czene Béla (1911 - 1999)

Czene Béla – életrajz és művészete

Czene Béla (1911–1999) magyar festőművész, a római iskola hagyományához kapcsolódó figurális festészet egyéni hangú képviselője. Klasszikus, reneszánsz ihletésű alakábrázolását a 20. század hétköznapi világával kapcsolta össze. Életművében portrék, mitológiai és bibliai témák, falusi életképek, városi jelenetek, női arcképek és aktok egyaránt szerepelnek. Késői festészete a magyar és az olasz városi élet, a divat és a modern női szépség jellegzetes képi világát örökíti meg.

Czene Béla legfontosabb életrajzi adatai

• Született: 1911. július 3. , Isaszeg .
• Elhunyt: 1999. november 9. , Budapest .
• Foglalkozása: festőművész.
• Tanulmányai: Magyar Képzőművészeti Főiskola, Rudnay Gyula növendékeként; a magyar életrajzi forrásokban szereplő időszak 1930–1933.
• Római ösztöndíja: Collegium Hungaricum, 1938–1939, Gerevich Tibor ajánlására.
• Más névalakok: ifj. Czene Béla, illetve nemzetközi forrásokban Béla Czene.

Családja és művészi öröksége

Czene Béla művészcsaládból származott: azonos nevű édesapja és testvére, Czene János is festő volt. Felesége Hikádi Erzsébet (1911–2008) festőművész, fia Czene Gábor, unokája Czene Márta szintén képzőművész. Az „ifj. Czene Béla” névalak az 1911-ben született művészt különbözteti meg édesapjától, az idősebb Czene Bélától.

A család jelentős szerepet játszott az életmű megőrzésében. Molnos Péter 2022-es beszámolója szerint a festmények mellett rajzok, fényképek és írásos dokumentumok is fennmaradtak a hagyatékban. Ez a műtermi anyag a festő munkamódszerének és pályájának kutatásához is fontos forrás. [5]

Tanulmányok és római ösztöndíj

Czene Béla Rudnay Gyula növendékeként tanult a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. Már az 1930-as évek elején rendszeresen szerepelt kiállításokon, és fokozatosan a római iskola klasszicizáló irányához közeledett. Gerevich Tibor művészettörténész ajánlására elnyerte a római Collegium Hungaricum ösztöndíját; 1938–1939-ben feleségével Olaszországban tartózkodott.

A római időszak elmélyítette érdeklődését az antik művészet, a reneszánsz és a freskófestészet iránt. Leonardo da Vinci, Domenico Ghirlandaio, Francesco del Cossa és Piero della Francesca művészete, valamint a kortárs olasz Novecento festészete egyaránt hatott rá. Ezek a kapcsolódások későbbi, hétköznapi témájú kompozícióiban is felismerhetők.

Forráseltérés a tanulmányok időszakáról: a magyar életrajzi források 1930–1933-at közölnek, míg a Buchheim Museum életrajza 1930–1935-öt említ, és a főiskola diploma nélküli elhagyásáról ír. [2]

Festészetének korszakai és jellegzetes témái

Az 1930-as évek: klasszikus figurális festészet

Korai művészetét portrék, önarcképek, mitológiai és bibliai témák jellemzik. A világos kompozíciós rend, a hangsúlyos rajz és a klasszikus alakformálás már római ösztöndíja előtt megjelent képein. A római iskola hatása ezért pályájának tágabb összefüggése, nem csupán az olaszországi tartózkodás következménye.

Az 1940-es évek eleje: népi kultúra és falusi élet

Hazatérése után egyre nagyobb figyelmet fordított a vidéki életre és a magyar népi kultúrára. Feleségével többek között Romhányban, Bánkon, Kalotaszegen és a Balaton környékén tett tanulmányutakat. A népviselet és a paraszti munka ábrázolását rajzos, dekoratív, gyakran freskószerű festői megoldásokkal kapcsolta össze. [3] [4]

Háború és az 1950-es évek

A Buchheim Museum életrajza szerint 1944 körül katonai szolgálatot teljesített, majd szovjet hadifogságba került, ahol tisztekről készített portrékat. A háború után belépett a kommunista pártba, részt vett a munkások művészeti oktatásában, és egy időre a szocialista realizmus felé fordult. Ezt a korszakot a politikai elvárások mellett saját, kezdeti társadalmi reményei is alakították. Az 1956 körüli kiábrándulás után visszahúzódóbb életet élt. [2]

Az 1960-as évektől: városi életképek, női portrék és aktok

Az 1950-es évek végétől újra önálló festői világot alakított ki. Kávéházak, utcák, üzletek és enteriőrök adnak keretet a modern városi élet jeleneteinek. Női portréiban és aktjaiban a klasszikus figurafelfogás kortárs ruhákkal, frizurákkal és hétköznapi tárgyakkal találkozik.

Az 1960-as évek közepétől ismét rendszeresen utazott Olaszországba, gyakran családjával együtt. A magyar és az olasz hétköznapok kapcsolata késői festészetében is meghatározó maradt. Még az 1990-es években is alkotott. Az 1970-es és 1980-as évek divatja, reklámjai, folyóiratai és városi környezete képeit az adott korszak vizuális kultúrájának dokumentumaivá is teszik.

Technika és munkamódszer

Czene Béla temperával, olajjal, olajtemperával és később akrillal is dolgozott. Gyakran festett fatáblára vagy farostlemezre, de vásznat és papírt is használt. A képek előkészítéséhez rajzokat és fényképeket alkalmazott. A gondos rajzi szerkesztés, a figurák tudatos elhelyezése és a reneszánszhoz kapcsolódó formai fegyelem különböző korszakaiban is visszatérő sajátosság.

Molnos Péter kutatásai szerint saját festékeket is készített, és magyarra fordította Cennino Cennini festészeti traktátusát. A fordítás gépirata a hagyatékban maradt fenn. A fatáblák használatában a régi festészeti hagyományok iránti érdeklődés mellett a későbbi hazai művészeti élet gyakorlati anyagellátási lehetőségei is szerepet játszottak. [5]

Életrajzi időrend

Év	Esemény
1911	Július 3-án megszületik Isaszegen.
1930–1933	A magyar életrajzi források szerinti főiskolai tanulmányok Rudnay Gyulánál.
1938–1939	Római ösztöndíj a Collegium Hungaricumban, olaszországi tartózkodás Hikádi Erzsébettel.
1940-es évek eleje	Tanulmányutak és a falusi élet, népviselet, paraszti munka iránti fokozódó érdeklődés.
1944 körül	Katonai szolgálat, majd szovjet hadifogság a múzeumi életrajz szerint.
1945 után	Részvétel a munkások művészeti oktatásában; átmeneti kapcsolódás a szocialista realizmushoz.
1950-es évek vége	A későbbi városi, hétköznapi témájú festői világ kibontakozása.
1960-as évek közepe	Ismét rendszeres olaszországi utazások.
1990-es évek	Továbbra is aktívan alkot.
1999	November 9-én elhunyt Budapesten.
2022	Életmű-kiállítás és az A valóság szerelmese – Czene Béla festészete című monográfia megjelenése.

Díjak és elismerések

Év	Elismerés
1937	Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat ifjúsági díja.
1942	Balló Ede-díj.
1943	Budapest Székesfőváros Ferenc József-alapítványának díja.
1948	A Közoktatási Minisztérium freskópályázatának díja.
1953	A Népművelési Minisztérium díja a IV. Magyar Képzőművészeti Kiállításon.

Önálló és közös bemutatók – válogatás

Év	Kiállítás, helyszín
2022	A valóság szerelmese – Czene Béla festészete, budapesti életmű-bemutató, június 7. – július 6.
1998	Budapesti galériakiállítás.
1986	Budapesti galériakiállítás.
1982	Pécsi kiállítás.
1980	Szegedi kiállítás.
1979	Tokiói kiállítás.
1978	Kecskeméti kiállítás.
1976	Kaposvári kiállítás.
1974	Budapesti kiállítás.
1972	Győri kiállítás.
1970	Miskolci kiállítás.
1968	Nagykanizsai kiállítás.
1967	Ernst Múzeum, Budapest.
1959	Kulturális Kapcsolatok Intézete, Budapest; közös bemutató Hikádi Erzsébettel.
1958	Ernst Múzeum, Budapest.
1948	Régi Műcsarnok, Budapest.
1941	Budapesti gyűjteményes bemutató.
1938	Budapesti gyűjteményes bemutató.

Válogatott csoportos kiállítások

Év	Kiállítás
2018	A csábítás fegyvere című budapesti csoportos kiállítás.
1974, 1976	Tokiói galériabemutatók.
1942	Nemzeti Szalon, Budapest.
1940, 1943	Tavaszi Tárlat.
1939–1940	Horthy Miklós kormányzóságának huszadik évfordulójához kapcsolódó kiállítás.
1938, 1939, 1942	Őszi Tárlat.
1938	Szent István-kiállítás.
1935, 1937	Nemzeti Képzőművészeti Kiállítás.
1935, 1936	Tavaszi Szalon; a Munkácsy Céh kiállításai.
1934–1943 között	Több alkalommal a Műcsarnok Téli Kiállításán, Budapesten.

Külföldi magyar reprezentatív kiállításokon Rómában, Bécsben, Berlinben, Moszkvában, Stockholmban, Pekingben, Bukarestben és Szófiában is szerepelt.

Közgyűjtemények

• Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.
• Kanizsai Városi Képtár, Nagykanizsa.
• Buchheim Museum, Bernried, Németország. [2]

Fogadtatás és újrafelfedezés

Czene Béla képei a közönség és a gyűjtők körében népszerűek voltak, miközben a hivatalos művészettörténeti értékelés sokáig kevés figyelmet szentelt pályájának. Molnos Péter kutatásai, a 2018-as csoportos bemutató, majd a 2022-es életmű-kiállítás és monográfia új szempontokat adtak festészetének megítéléséhez.

A 2022-es bemutatóban fontos szerepet kapott Janikovszky János gyűjteménye. A kutatáshoz Olaszországból, Japánból és az Egyesült Államokból visszakerült képek is hozzájárultak. Molnos Péter az életmű nagyságát körülbelül háromezer festményre becsülte; ez kutatói becslés, nem lezárt műtárgyszámlálás. [5]

Az A valóság szerelmese – Czene Béla festészete című kötetet Molnos Péter írta és szerkesztette, a könyv tervezője Fákó Árpád. A monográfia 2022-ben jelent meg Budapesten a Móra Könyvkiadónál; ISBN: 978-963-603-094-0. A kötet és a fennmaradt családi hagyaték az életmű további kutatásának fontos alapja. [1]

Czene Béla a műkereskedelemben

Czene Béla alkotásai hazai és nemzetközi aukciókon, galériákban és magángyűjteményekben is jelen vannak. Festészetének értelmezéséhez az akadémiai képzettség, az olasz művészeti kapcsolatok és a modern városi kultúra együttes vizsgálata ad támpontot. Egy-egy alkotás művészettörténeti és piaci megítélésénél a korszak, a téma, a minőség, az állapot és a dokumentált eredet egyaránt számít.

Válogatott szakirodalom és dokumentáció

1. Molnos Péter: A valóság szerelmese – Czene Béla festészete. Móra Könyvkiadó, Budapest, 2022. Tervező: Fákó Árpád. ISBN 978-963-603-094-0.
2. Buchheim Museum: Béla Czene (1911–1999) . Múzeumi életrajz és gyűjteményi adatbázis; az életrajz kelte: 2022. január 18.
3. Molnos Péter: Czene Béla festészete – I. folkMAGazin, 2022/6. Folyóiratszám .
4. Czene Béla festészetéről szóló folytatás. folkMAGazin, 2023/1. Folyóiratszám .
5. Grozdits Hahó beszélgetése Molnos Péterrel a Czene-életmű kutatásáról. Librarius, 2022. június 11.
6. Mészáros Ákos: Czene Béla festészete. Magyar Belorvosi Archívum, 2022/5–6; a Mértékadó 2022. július 4-i írásának újraközlése. Folyóiratszám .
7. Secondary Archive: Márta Czene . A művészcsalád történetéhez és a hagyatékhoz kapcsolódó kiegészítő forrás.
8. Nemzeti Archívum: Czene Béla és Hikádi Erzsébet műtermi fényképe . Gink Károly felvétele, 1952. február 27.