Duschanek János (1947 - 2013)

Duschanek János magyar festőművész, grafikusművész és rajztanár. Bakonyszentlászló településen született 1947. december 13-án, és Budapest városában hunyt el 2013. július 7-én. Nemzetközi névsorrendben János Duschanek néven is szerepel.

Életút és művészi környezet

A Bakony tájélményei és erdészcsaládban töltött gyermekkora fontos hátteret adtak művészetének. A győri Bencés Gimnázium tanulójaként Cziráki Lajos szakkörében kapott szakmai útmutatást. 1968–1972 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán Bernáth Aurél növendéke volt. 1973-tól szerepelt kiállításokon, 1975-ben Derkovits-ösztöndíjat nyert. 1997-től nyugdíjazásáig a budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában tanított rajzot. [1] [2] [10]

A másodlagos életrajzi összefoglaló szüleiként Duschanek Jánost és Szilágyi Piroskát, feleségeként Mészáros Juliannát nevezi meg. A tanulmányok befejezését egyes források 1973-ra teszik; az 1972-es év jobban alátámasztott. A tanítás intézményének megnevezése sem egységes: az esetleges további főiskolai oktatói tevékenység nincs tisztázva. [3]

Művészet és munkamódszer

Figurális kompozícióiban álomszerű helyzetek, személyes szimbólumok, emberek, állatok és mitológiai alakok kapcsolódnak össze. Képalkotása a természet megfigyelésére és a gondosan felépített térre támaszkodik. Festményei mellett önálló rajzokkal, színes papírmunkákkal, tanulmányokkal, sokszorosított grafikával és könyvillusztrációval is foglalkozott. [4] [7]

Kiss Mária értelmezése szerint a Bernáth Auréltól kapott természetelvű és expresszív szemlélet az 1970-es és 1980-as években sajátos, költői és olykor groteszk képi nyelvvé alakult. A szakirodalom Dalí, de Chirico és Magritte művészetével, valamint az itáliai és németalföldi mesterekkel mutat ki rokonságot. Ezek formai és értelmezési párhuzamok. Múzeumlátogatásokkal járó utazásairól az esszé beszámol, de nem közöl teljes útvonalat vagy időrendet. [2]

Ösztöndíj és díjak

A történeti nemzetközi díjak elnevezése a forrásokat követi; a pontos szervezői és oklevéladatok részben ellenőrzendők. Az esszé további moszkvai (1978) és londoni (1982) elismeréseket említ, pontos díjnév nélkül. [2]

Recepció és hagyaték

Kiss Mária 1992-es monográfiája és 2003-ban online közzétett esszéje fontos támpont a recepcióhoz. A későbbi emlékkiállítás és a Koller Galéria és Aukciósház 2025-ös tárlata a művészetével való folyamatos foglalkozást jelzi. Budapesten emléktábla őrzi emlékét. [5] [7]

Korábbi intézményi híradás Mosonmagyaróvárt, az ozorai várat és Battonya templomát említi művei bemutatási helyeként. Teljes, jelenleg ellenőrzött közgyűjteményi jegyzék nem áll rendelkezésre. A 2003-as esszé a Művészeti Alap és a Képző- és Iparművészeti Szövetség tagjaként említi. A hagyaték kezelőjét a kutatás nem azonosította. HUNGART szerepelteti a nevét a képviselt művészek között. A műkereskedelmi értékelésben az eredetiség, a technika, az állapot, a proveniencia és a publikációs háttér együttes vizsgálata indokolt. [5] [6] [2]

Irodalom

Kiss Mária: Duschanek János (1992), magyar–angol monográfia; a Széchenyi/Széchényi kiadói név írásmódja az impresszumból ellenőrizendő. Maurice Maeterlinck: A Kék madár (Budapest, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1987), Tarbay Ede közreműködésével és Duschanek illusztrációival. Kiss Mária: Egymásbafont ének (Budapest, Kossuth, 1993), Duschanek rajzaival. [4]

További támpont Kiss Mária Színpadi mesék címkezdetű írásának bibliográfiai nyoma, valamint az MTI Ki kicsoda 2009 és a Moson Megyei Életrajzi Lexikon hivatkozása. Az Arcok a magyar vadászmúltból IV. (2008) kötetnél a művész szerepe még tisztázandó. [3] [8]

Források

• [1] Gyulai Gergely: Artportal-lexikon, archivált változat (2007)
• [2] Kiss Mária esszéje és kiállítási híradás, TolnaArt (2003)
• [3] Magyar Wikipédia: életrajzi adatok és további irodalom
• [4] Bibliográfiai adatok és illusztrált kötetek: Antikvarium.hu
• [5] Budapest XIII. kerülete: híradás az emléktábla avatásáról
• [6] HUNGART: írásbeli megbízással képviselt művészek
• [7] Koller Galéria és Aukciósház: Titokzatos világ (2025)
• [8] Ars Hungarica (1993/2): művészettörténeti bibliográfia

Kiállítások

Válogatott kiállítási adatok. A lista nem teljes; az ismeretlen címeket és időpontokat nem egészítettük ki feltételezésekkel.

További megemlékezés: emléktábla-avatás a budapesti Máglya köz 2–4. alatti művészháznál december 13-án; az év a hozzáférhető közleményben nincs feltüntetve. [5]

Forráseltérések

A lexikon Hamburgot 1981-re, Münchent 1982-re datálja; a 2003-as esszé mindkettőt 1985-nél is említi. Ugyanez az esszé további, pontos cím nélküli szereplést jelez Budapesten és Mosonmagyaróváron 1976-ban, valamint Hódmezővásárhelyen 1985-ben. Nem dönthető el, hogy minden eltérés külön eseményt jelöl-e. [2] [1]

Források

• [1] Gyulai Gergely: Artportal-lexikon, archivált változat (2007)
• [2] Kiss Mária esszéje és kiállítási híradás, TolnaArt (2003)
• [9] 1996-os kiállítási meghívó bibliográfiai leírása: Régikönyvek
• [5] Budapest XIII. kerülete: híradás az emléktábla avatásáról
• [7] Koller Galéria és Aukciósház: Titokzatos világ (2025)